Eredet és anyakönyv
Magyarországon nem elég, hogy a szülőknek tetsszen egy név: anyakönyvezni csak a hivatalos utónévjegyzékben szereplő nevet lehet, a jegyzéket pedig a Nyelvtudományi Kutatóközpont gondozza. Ez ritka megoldás Európában, és azzal jár, hogy a magyar nevek eredete jobban dokumentált, mint sok más nyelvben. Az alábbi lista ezt az eredetet mutatja — krónikából, növénynévből vagy éppen egy 19. századi költő tollából.
Az itt közölt magyarázat a név nyelvi eredetére vonatkozik, nem a gyermek jellemére. Az anyakönyvezhetőséget mindig az aktuális hivatalos jegyzékben ellenőrizze.
24 / 24
ómagyar
Árpád fejedelem apja; a krónikás hagyomány az álom szóval hozza összefüggésbe.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar
A krónikákban Álmos anyja; a nevet az eme 'anya, nőstény' szóval szokás kapcsolatba hozni.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar
Az Árpád-korból adatolt férfinév; eredete több magyarázatot is kapott.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar
A krónikák Botond vitézéről ismert név; a bot szóból szokás magyarázni.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar méltóságnév
A honfoglalás előtti magyar kettős fejedelemség egyik méltóságneve volt.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar
A krónikák szerint István király születési neve.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar
A hagyomány Attila fiaként tartja számon; a székely eredetmondák alakja.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar
A hagyomány szerint Attila feleségének neve, korabeli forrásokban Kreka alakban.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar Sarolt
Géza fejedelem feleségének neve; a mai alak a régi Sarolt továbbfejlesztése.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar nemzetségnév
Régi magyar nemzetségnév; török eredetűnek tartják, 'fehér sólyom' jelentéssel.
Ómagyar és krónikás nevek
ómagyar
Régi magyar személynév, helynevekben is fennmaradt; eredete vitatott.
Ómagyar és krónikás nevek
Vörösmarty Mihály
A tündér szóból alkotott név, a Csongor és Tünde című műből, 1830-ból.
Írók alkotta nevek
Vörösmarty Mihály
Az ómagyar Enéh névből formált alak; szintén Vörösmarty alkotása.
Írók alkotta nevek
Vörösmarty Mihály
A Zalán futása című eposz nyomán terjedt el; a krónikákban Salán alakban szerepel.
Írók alkotta nevek
a cseng igéből
A nyelvújítás szellemében, hangutánzó tőből alkotott női név.
Írók alkotta nevek
növénynév
A hanga a csarab népies neve, egy apró lila virágú cserjéé.
Növény- és természetnevek
növénynév
Sárga mezei virág neve; a boglár szó ékszerdíszt jelentett.
Növény- és természetnevek
növénynév
A tavaszi lila virág neve; a latin viola szóból való.
Növény- és természetnevek
a hajnal szóból
Egyszerre a napszak neve és egy kúszó mezei virágé.
Növény- és természetnevek
népszokásból
A villőzés tavaszköszöntő palóc népszokás, a névhez ez a szó szolgált alapul.
Növény- és természetnevek
Gergely becéző alakja
Ma önálló, saját jogon anyakönyvezhető név, nem csupán rövidítés.
Becézőből lett önálló nevek
Benedek és Vince rövidülése
Önálló névvé vált alak; eredetét kétféleképpen is magyarázzák.
Becézőből lett önálló nevek
Anna becéző alakja
Régi magyar becealak, amely ma önálló névként is bejegyezhető.
Becézőből lett önálló nevek
Mária becéző alakja
Népi becealak; jó példa arra, hogy a becenév írásmódja is a jegyzékhez igazodik.
Becézőből lett önálló nevek
Az anyakönyvvezető a jegyzékben szereplő neveket veszi fel minden további nélkül. Ha a szülők olyan nevet szeretnének, amely nincs rajta, kérelmezni kell a felvételét, és a Nyelvtudományi Kutatóközpont ad róla szakvéleményt. A szempontok nyelviek: a név legyen a magyar helyesírás szerint írható, egyértelműen jelölje a nemet, ne családnév legyen, és ne sértse a gyermek érdekét. A döntés tehát nem ízlés kérdése, és nem is gyors — érdemes jóval a szülés előtt elindítani, ha egy jegyzéken kívüli névben gondolkodnak.
Ez a magyar névanyag egyik különlegessége. A Tünde nevet Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból a Csongor és Tünde számára, 1830-ban. Az Enikő szintén tőle származik: a krónikákban szereplő ómagyar Enéh névből formálta. A Zalán a Zalán futása című eposz nyomán terjedt el. Ezek a nevek ma teljesen hétköznapinak hatnak, holott alig kétszáz évesek, és pontosan tudjuk, ki és mikor hozta létre őket — ami a névtanban ritkaság.
A névnap szokás, nem jogi kategória: a naptárak kiadónként eltérhetnek, ugyanaz a név két naptárban két különböző napon szerepelhet, ezért a dátumot mindig az adott évi naptárban nézze meg. Külön kérdés a becenév. A magyar jegyzék több becéző alakot önálló névként is elfogad — a Gergő és a Bence ma nem a Gergely és a Benedek rövidítése az anyakönyvben, hanem saját jogon bejegyezhető név. Ha viszont a hosszú alakot anyakönyvezik, a becenevet a család használja, a dokumentumokban végig a hosszú alak marad.
